Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Üdvözöljük tanszékünk weboldalán!

A BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék az energetika nagy hagyományú szakmai műhelye. Küldetése, hogy hozzájáruljon az ország energetikai fejlesztési irányainak kijelöléséhez és hallgatóit olyan ismeretekkel és készségekkel ruházza fel, hogy az energetika területeinek mérnöki feladatait tudományos igényességgel, rendszerszintű szemlélettel, a jövő generációiért érzett felelősséggel oldják meg.

Prof. Imre Attila
Tanszékvezető

AKTUÁLIS HÍREK

Elhunyt Reményi Károly akadémikus

Dr. Reményi Károly 1934-ben Pestszenterzsébeten született, Széchenyi-díjas gépész- és villamosmérnök, energetikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt. Kutatási területe az energetika és a gyenge minőségű szenek tüzeléstechnikája. Nevéhez fűződik a „hibrid-fluidizációs tüzelési rendszer” kidolgozása, valamint több magyar hőerőmű üzembehelyezésével kapcsolatos probléma megoldása. 1970 és 1992 között a Villamosenergia-ipari Kutatóintézet (VEIKI) igazgatóhelyettese.

1953-ban érettségizett, majd felvették a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol 1957-ben gépészmérnöki, majd 1962-ben villamosmérnöki oklevelet szerzett. Az egyetemi tanulmányai után a Csepeli Erőműben kezdett dolgozni, de egy évvel később már az Erőmű-trösztben dolgozott műszaki munkatársi beosztásban. Tizenkét év elteltével 1970-ben tért át a tudományos tevékenységre, amikor Vajda György mellé a VEIKI igazgató-helyettesévé nevezték ki. Tudományos munkásságának jelentős része a kutatóintézethez kapcsolódik. Emellett 1990-ben egyetemi tanári kinevezést kapott a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának Energetika Tanszékére. Sokat tett az energetikai mérnök képzésért, jelentős szerepe volt abban, hogy az energetikai mérnök képzés a kezdeti alacsony érdeklődés miatt nem került megszűntetésre. A képzés későbbi sikere igazolta meglátását, hogy önálló energetikai mérnök képzésre szükség van.

1967-ben védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, 1974-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Energetikai, illetve az Áramlás- és Hőtechnikai Bizottságának volt tagja. 1987-ben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban pedig rendes tagjává. 1988-tól annak 1995-ös megszűnéséig a Tudományos Minősítő Bizottság tagja volt. Emellett a Könyv és Folyóirat-kiadó Bizottság és a Környezettudományi Elnöki Bizottság munkájában is részt vett. Akadémiai tisztségei mellett az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnökségi tagja és az Energia Világkonferencia magyar nemzeti bizottságának elnöke is volt. Az Acta Technica szerkesztőbizottságában is tevékenyen részt vett.

Fő kutatási területei az energetika és a tüzeléstechnika, a gyenge minőségű szenek felhasználása, foglalkozott a szénkeverékek aprítási és égési törvényszerűségeivel, valamint a szénhidrogének és a szénpor égésének stabilitásával is. A 2000-es évek második felétől kutatásai középpontjában a globális éghajlatváltozás folyamatai álltak. munkásságának eredménye 10 könyv és további 271 tudományos publikáció.

Legjelentősebb szabadalma a munkatársaival kidolgozott úgynevezett „hibrid-fluidizációs tüzelési rendszer”, amelynek jelentősége, hogy az eljárás a tüzelés stabilitásával, károsanyag-kibocsátásával, valamint a különböző tüzelőanyagok minőségváltozásával kapcsolatos problémákra megoldást ad, illetve lényeges hatékonyság javítást eredményezett. A rendszer hozzájárult a kutatás-fejlesztés eredményességéhez a villamosenergia termelésben. További szabadalmai közé tartozik egy új elven működő szénőrlőmalom és egy olyan szénpörgő, amely alacsony nitrogén-oxidos tüzelést biztosít.

Jelentős szerepe volt a tradicionális hőerőművek (Ajkai Hőerőmű, Oroszlányi Erőmű, Dunamenti Erőmű és Bánhida) üzembehelyezése kapcsán előkerült problémák megoldásában, illetve fontos eredményeket ért el az energetikai hőcserélők fejlesztésében és az erőművi vízkezelés területén. A kidolgozott megoldások tizenkét szabadalmat eredményeztek.

Reményi professzor számos elismerésben részesült munkásságáért: Segner Hungaricus-díj (1975), Széchenyi-díj (1997), Akadémiai-Szabadalmi Nívódíj (2008).

Professzor úr emlékét megőrizzük! Nyugodjék békében!

2026. 05. 28.
Prof. Imre Attila

Tanszéki oktatóink kaptak kitüntetést a nemzeti ünnepen

Március 15-e alkalmából a BME több volt és jelenlegi oktatóját állami kitüntetéssel jutalmazták. Közülük emelnénk ki tanszékünk két munkatársát. A Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést kapta Bihari Péter oktatási rektorhelyettes, egyetemi docens oktatói és oktatásszervezői munkájáért, valamint a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Groniewsky Axel az energetika területén végzett kiemelkedő tudományos, oktatói és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként. Ezúton is gratulálunk nekik!

2026. 03. 18.
Prof. Imre Attila

Üzleti reggeli a megújuló energiaforrások és az új energiatárolási lehetőségek témájában

Az energetikai szektor legfőbb problémáiról és a megoldásokat kereső, a BME-n zajló kutatásokról beszélgettek az Üzleti reggeli rendezvénysorozat aktuális eseményén az egyetem szakértői és piaci szereplők. Imre Attila, a BME GPK BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára is előadást tartott a megújuló energiaforrások és az új energiatárolási lehetőségek témájában. Bővebben a bme.hu oldalán lehet a témáról olvasni.

2026. 02. 06.
Prof. Imre Attila

Sikeresen lezárult a „Tesseract Energiatároló” projekt szakmai workshopja

Sikeresen lezárult a „Tesseract Energiatároló” projekt szakmai workshopja, amelyen bemutattuk Magyarország első NaS (nátrium–kén) akkumulátorainak kutatási és üzemeltetési tapasztalatait. A rendezvényen a konzorcium tagjai – MVM Balance, HUN‑REN Energiatudományi Kutatóközpont, Pannon Egyetem és a BME – ismertették a projekt fő eredményeit, köztük a hazai NaS telepítések működését, hatásfokvizsgálatait, környezeti és üzleti elemzéseit, valamint a digitális iker fejlesztéseket. A programot szakmai előadások, majd kötetlen beszélgetések zárták. Bízunk benne, hogy a NaS technológia hazai alkalmazása fontos lépés lesz a jövő fenntartható és rugalmas energiarendszereinek kialakításában.

2026. 01. 26.
Prof. Imre Attila

VRFB WORKSHOP A BME PÉCSI ESZTER TERMÉBEN

A 2025. december 11-én, a BME K épületében megrendezett szakmai záróesemény a vanádium-redox áramlási akkumulátorok (VRFB) naperőművi szabályozásban betöltött szerepét vizsgáló projekt eredményeit mutatta be. A BME, az Ideona Zrt., a Pannon Egyetem és az MTA közös szervezésében zajló rendezvény fókuszában az Öskün felépült, Magyarországon elsőként létesített VRFB-tárolórendszer állt. A projektzárón Horváth Viktor helyettes államtitkár és az iparági vezetők köszöntői után a résztvevők megismerhették a technológia telepítésének műszaki és gazdasági kihívásait, valamint azokat a feltételeket, amelyek mellett ez a rugalmas tárolási mód előnyösebb lehet más akkumulátortípusoknál.